Baleseti kártérítések

Irodánk jelentős tapasztalattal rendelkezik baleseti kártérítések miatti peren kívüli és peres képviseletben. Képviseljük ügyfeleinket

• a tényleges károkozóval,
• a károkozó biztosítójával
• vagy bármely más, kártérítés megfizetésére kötelezhető személlyel szemben.

Irodánk — kártérítési jogi szakértő szellemi műhelyeként — rengeteg ügyben képviselte és képviseli ügyfeleit közlekedési balesetek, munkahelyi- és üzemi balesetek, bármely egyéb baleset miatt elszenvedett káruk érvényesítése során. Lényegében nincsen olyan baleseti káresemény, amivel kapcsolatban ne tudnánk magas szakmai színvonalon fellépni.

Mikor érdemes ügyvédhez fordulni?

Általában elmondható, hogy ügyvédhez akkor érdemes fordulni, ha a balesettel elszenvedett sérülés vagy anyagi kár komolyabb mértékű (egy néhány tízezer forintos vagyoni kár vagy agyrázkódás miatt felesleges kiadás ügyvédet bevonni a kárrendezésbe). Az sem baj, ha legalább részben nem a károsult a felelős a baleset bekövetkezéséért.

Igaz, vannak bizonyos ügytípusok, pl. munkaügyi perek, ahol még akkor is eredményesen lehet fellépni, ha a károsult alapvetően maga okozta saját kárát, de ez visszavezethető a munkáltató részéről valamilyen munkavédelmi előírás megszegésére (pl. nem biztosított munkavédelmi cipőt).

Abban az esetben, ha a baleset halált okoz, eljárunk a hozzátartozók kártérítési képviseletével összefüggésben is.

Peres képviselet és peren kívüli megállapodás

Az esetek többségében a károkozóval vagy biztosítóval peren kívül sikerül megállapodni. Ezekbe az egyeztetésekbe ügyfeleinket bevonjuk, a megállapodások az ő egyetértésükkel jönnek létre. Abban a néhány ügyben, ahol nincs lehetőség peren kívül egyezséget kötni, külön erre vonatkozó ügyvédi megbízást kötünk az ügyfeleinkkel és igyekszünk megfelelő hatékonysággal, határozottan bonyolítani a peres képviseletet.

Számos esetben önmagában az, hogy az ügyféllel bírósághoz fordulunk, vagyis önmagában a per megindítása, elegendő ahhoz, hogy a károkozóval vagy biztosítóval a per mellett vagy a perben egyezséget kössünk.

Munkadíj

A legtöbb ügyfélnek lényegi kérdés a munkadíj. Ezzel kapcsolatban azonban szigorú kamarai szabályok vannak, így pontos összegeket és összehasonlításokat nem publikálhatunk, mert azzal megsértenénk az ügyvédekre vonatkozó etikai szabályokat. Annyit azonban mondhatunk, hogy kártérítési ügyeket részben sikerdíjra is vállalunk, és a nehezebb anyagi helyzetben lévő ügyfeleinknek igyekszünk segíteni azzal, hogy akár több részletben fizessék meg irodánk munkadíját.

Megjegyzem, hogy irodám a nemzetközi vonatkozású, külföldi elemet is tartalmazó kárügyek specialistája, melyről honlapunk Nemzetközi kártérítések oldalán olvashat.

Milyen ügyekben tudjuk Önt képviselni?

Néhány jellegzetes ügytípus, amelyben nagy gyakorlatunk van:

• közúti baleset miatti kártérítés érdekében fellépés peren kívül és perben, ezen belül: autóbalesetek, BKV- és vonatbalesetek, motoros balesetek, biciklis balesetek
• munkahelyi baleset miatti kártérítés követelése munkáltatótól perben és peren kívül,
• egyéb balesetek miatti kártérítés jogi ügyintézése perben és peren kívül,
• más típusú kártérítési ügyek: szerződésszegés miatti kártérítés, fuvarkár, terménykár, árukár, egyéb vagyoni károk
• nemzetközi kártérítési ügyek,
• baleset miatti egyéb eljárások megindítása és ezek során jogi képviselet: pl. rendőrséghez, ügyészséghez feljelentés megtétele, munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi bejelentés elkészítése és benyújtása,
• a károkozó felkutatása (kizárólag törvényes úton), a különböző nyilvántartások segítségével és más jogszerű információszerzés útján (pl. központi adatnyilvántartó hatóságtól, MABISZ-tól stb.),
• már aláírt kártérítési megállapodás megtámadása, vagy az egyezség semmisége miatti érvénytelenségi per.

A kártérítés várható összege

Sokan kérdezik, hogy milyen összegű kártérítésre számíthatnak és milyen tételeket kérhetnek kártérítésként. Magyarországon a kár megfizetéséért felelős személy (tényleges károkozó, biztosító stb.) a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. Ebbe beletartozik:

• a károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés;
• az elmaradt vagyoni előny;
• a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges összes költség is.

A kártérítést főszabály szerint pénzben kell kifizetni. Súlyos személyi sérülések esetén vagy elhunyt hozzátartozó miatti kártérítési igény esetén a károkozó vagy biztosítója kötelezhető, hogy meghatározott összegű havi járadékot fizessen.

Vannak különleges járadékok, ilyen például a jövedelempótló járadék, melyre az jogosult, akinek munkaképessége a károkozás folytán csökkent és a káreset utáni jövedelme az azt megelőző időszak jövedelmét neki fel nem róható okból nem éri el.

Hozzátartozók esetén gyakran felmerül a tartást pótló járadék iránti követelés, melyet a károkozás folytán meghalt személlyel szemben tartásra jogosult részére kell nyújtani, még akkor is, ha az elhunyt egyébként a tartással kapcsolatos kötelezettségét nem teljesítette.

Bármilyen személyi sérüléses vagy hozzátartozói kártérítési ügyben kulcskérdés az ún. sérelemdíj, a nem vagyoni jellegű kártérítés, amelynek érvényesítéséhez elegendő mindössze annak bizonyítása, hogy a személyiségi jogi jogsérelem (pl. baleseti sérülés) bekövetkezett.

A személyi sérüléses kárügyek legjelentősebb kártételei általában a járadékok és a sérelemdíj. Az azonban, hogy ezen kártételek címén milyen összeget kap a károsult, jelentős részben függ a sérelmet szenvedett személy ún. egészségügyi végállapotától. Ilyen végállapot általában a baleset után 8-12 hónappal véleményezhető.

Irodánk együttműködik egy kitűnő igazságügyi orvosszakértővel, aki felkérésünk alapján a károsult egészségügyi végállapotáról szakvéleményt tud nyújtani biztosítók, bíróságok előtti felhasználásra.