Gyakori kérdések

Vannak az életnek olyan területei, melyekre szerencsés esetben magánszemélyként csak ritkábban tévedünk, cégként valószínűleg gyakrabban. Hétköznapi emberként ezek közé tartozik, amikor orvoshoz, pszichológushoz stb. kell mennünk, de ilyen az is, amikor egyszer-kétszer egy életben ügyvédi segítségre szorulunk akár azért, mert ingatlant veszünk, akár azért, mert bepereltek minket, vagy azért, mert véletlenül okozunk egy közlekedési balesetet. Azt látom, hogy ilyenkor mindenkiben sok a kétség, és mindenki szeretné a legjobb ügyvédet megtalálni, de mivel a legtöbben az ügyvédi tevékenység alapvető jellemzőivel sincsenek tisztában, így azt sem tudják, hogy mire figyeljenek oda. Igyekeztünk az ügyfeleinktől nyert tapasztalat alapján néhány lényegi kérdést összeszedni:

Hogyan és hol keressek ügyvédet?

Az ügyvéd bármilyen megbízást elvállalhat?

Hogy készüljek az első találkozóra az ügyvéddel?

Meg tudja mondani egy ügyvéd biztosan az ügy (per, büntetőeljárás) kimenetelét?

Garantálhatja-e egy ügyvéd, hogy a fellépése a kívánt eredményt fogja hozni? Mit jelent az, hogy az ügyvédi megbízás nem eredménykötelem?

Számít valamit az ügy eredményessége szempontjából, hogy az ügyvéd fiatal vagy öreg?

Számít valamit az ügy eredményessége szempontjából, hogy az ügyvéd vidéki vagy budapesti?

Van-e olyan, hogy legjobb ügyvéd?

Lehet-e szóban az ügyvéddel ügyvédi megbízási szerződést kötni?

Mi a különbség az ügyvédi megbízási és az ügyvédi meghatalmazás között? Az ügyvéd elém tett egy csomó papírt, hogy írjam alá. A megbízásból kaptam is vissza egy példányt, míg a meghatalmazásból nem adott. Ez normális?

Az ügyvédem elkérte tőlem a személyimet, amikor szerződést kötöttem vele egy peres képviseletre? Nem rendőr, mégis megteheti ezt?

Hogyan leszek tájékoztatva az ügyemmel kapcsolatos történésekről?

Mit jelent az ügyvédi titoktartás?

Mi alapján számolja az ügyvédi díjat?

Számít, hogy olcsóbb vagy drágább ügyvédet választok? Mitől kerül háromszor annyiba az egyik ügyvéd, mint a másik?

Visszakapom a pénzem, ha az ügyvéd nem jár sikerrel az ügyemben?

Mit jelent az ügyvédi felelősségbiztosítás?

Mit tehetek, ha nem vagyok megelégedve az ügyvéd munkájával? Ha megbízást adok egy ügyvédnek, azt fel tudom mondani?

Megbíztam egy ügyvédet egy peres képviselettel, de jövő héten már nem akar elmenni a tárgyalásomra és fel akarja mondani a megbízást. Megteheti ezt?

Büntetőügyben tagadom, hogy elkövettem a bűncselekményt, de az ügyvédem mégis úgy csinál a bíróság előtt, mintha bűnös lennék. Megteheti ezt?

Az ügyvédem a peremben minden bírósági iratunkat rögtön megküldi az ellenfelem ügyvédjének. Jogszerű, hogy így összejátszik vele?

Ha pereskedem valakivel, és az ügyvédemet utasítom arra, hogy valamit írjon meg a bíróságnak, akkor megtagadhatja, hogy beadja, amire utasítottam?

Csődbe ment a cégem, tartozom az ügyvédemnek, ő pedig nem akarja átadni nekem a nála lévő irataimat. Megteheti ezt?

Hogyan és hol keressek ügyvédet?

Ez egy nagyon nehéz kérdés. Mi azt tapasztaljuk, hogy a legtöbben ma már az Internet segítségével találnak ügyvédet, de sokan vannak olyanok is, akik ismerőseik, barátaik ajánlása alapján jelentkeznek be. Többféle internetes ügyvédközvetítő portál is van, de az egyetlen hivatalos ügyvéd-adatbázis és ügyvédkereső ezen az oldalon érhető el.

Az ügyvéd bármilyen megbízást elvállalhat?

Majdnem. Az ügyvédi tevékenység folytatására adott megbízás főszabály szerint szabad megállapodás tárgya. Vannak azonban korlátok, így az ügyvéd nem fogadhat el olyan megbízást, melynek teljesítése az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározottakon túl közerkölcsbe ütközik. Szintén tilos az ügyvédnek olyan megállapodást kötni, amely alapján a büntetőeljárásban a védence óvadékát az ügyvéd saját vagyona terhére előlegezi.

A büntetőeljárásokban a védő nem vállalhat érdekellentétben lévő személyek védelmére szóló megbízást. Olyan megbízást sem vállalhat az ügyvéd, amely megbízás esetleg az ügyvéd saját ügyön kívüli érdekeivel ütközik vagy ütközhet. Vannak olyan ügyek is, amiket az ügyvéd azért nem vállalhat, mert korábban olyan helyen dolgozott vagy olyan munkát végzett, ami a törvényben meghatározott ideig (pl. 2, 3 évre, tehát nem örökre) kizárja, hogy az adott ügyet elvállalja vagy az adott hatóság, bíróság előtt eljárjon. Példa erre, ha az ügyvéd korábban bíróként, ügyészként, rendőrként dolgozott, vagy ha egy ügyfél olyan céggel szemben kéri az ügyvédet fellépni, amely cég korábban az ügyvéd munkáltatója volt (pl. az ügyvéd korábban jogtanácsosként dolgozott egy nagyvállalatnál).

A területi ügyvédi kamara elnökének hozzájárulása kell ahhoz, ha az ügyvéd egy ügyfelével, akivel már fennáll egy megbízási jogviszonya, olyan jogügyletet akar kötni saját maga, illetve a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója javára, amely jogügylet kötődik az ügyfelével már fennálló megbízáshoz.

Végül, ha a megbízónak, ügyfélnek már van más megbízottja (vagyis ügyvédje), az ügyvéd a megbízást csak akkor vállalhatja, ha a korábbi megbízás megszűnését a megbízó, ügyfél igazolta, vagy a korábbi megbízott, a másik ügyvéd az együttes megbízáshoz hozzájárult.

Ez utóbbi egy nagyon fontos szabály és minden ügyfélnek javasoljuk, hogy figyeljen oda erre. Ha új ügyvédet akar valaki, akkor először rendezze a korábbi ügyvéddel a helyzetet, és csak utána menjen el az új ügyvédhez. Ellenkező esetben az új ügyvéd nagyon kellemetlen helyzetbe kerülhet, különösen, ha az első találkozás, beszélgetés végén derül csak ki, hogy a potenciális ügyfélnek van már másik ügyvédje, csak éppen tájékozódni szeretett volna egy kicsit.

Ez nyilván az ügyfélnek nem jelent kockázatot, de az ügyvédnek – aki ezen szabályt megsértve ad tanácsot vagy vállal ügyet – akár fegyelmi felelősségre-vonást is eredményezhet.

Hogy készüljek az első találkozóra az ügyvéddel?

Az ügyvédnek az első találkozáskor a legfontosabb az ügyfél részéről, hogy az ügyfél jól érthetően össze tudja foglalni az ügy előzményeit, a tényeket. Ha az ügyfélnek ez nehezebben megy, akkor nyilván az ügyvéd segít kérdésekkel is.

Az is nagyon fontos, hogy az első konzultáció, találkozó során alapvetően az ügyvéd irányítja a beszélgetést, hasonlóan ahhoz, amikor elmegy valaki egy szakorvoshoz, aki megpróbálja felmérni a páciens állapotát. Ilyenkor az ügyvéd sem csinál mást, csak felméri az ügy állását, előzményeit, szakifejezéssel élve: történeti tényállását.

Alapvetően minden ügyfelemtől azt szoktam kérni, hogy az első találkozásra – függetlenül attól, hogy büntető vagy polgári ügyről van szó – hozza el magával az ügyre vonatkozó összes iratát, még azokat is, melyekről azt gondolja, hogy nincs jelentőségük, nem fontosak. Mindennek lehet jelentősége az ügy szempontjából.

Tanácsom még az is, hogy az ügyfél próbáljon meg „nyitott” fejjel, tudattal, elmével érkezni az első találkozásra. Azzal a szándékkal, hogy kíváncsi és meg akarja hallgatni a választott ügyvéd véleményét. Ha a találkozó csak arról szól, hogy az ügyfél a saját álláspontját ismerteti, és nem is figyel arra, amit az ügyvéd mond, az egészen biztosan nem jó alap egy hosszabb együttműködésre. Ha esetleg az ügyvéd ellentmond az ügyfélnek, netán felvilágosítja valamiről, amit az ügyfél nem tudott, akkor az ügyvéd nem ellenség.

Az első találkozásnak nem az a célja, hogy az ügyfél meggyőzze az ügyvédjét, hanem, hogy az ügyfél és az ügyvéd korrekt, egymás megértésén alapuló szakmai kapcsolata elindulhasson.

Mivel az ügyfél a szóbeli tanácsadás esetét leszámítva minden egyéb megbízáshoz köteles a megbízóját beazonosítani, így javasolt, hogy az ügyfél az első találkozás alkalmával hozzon magával személyi igazolványt, lakcímkártyát, esetleg adókártyát.

Meg tudja mondani egy ügyvéd biztosan az ügy (per, büntetőeljárás) kimenetelét?

Nem, és nem is szabad. A megbízás elvállalásakor szükséges az ügyfél tájékoztatása az ügy lehetséges, várható kimeneteléről, sőt a hatályos etikai szabályok értelmében jogi tanácsadás esetén az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni az általa kialakított véleménnyel, illetve megfogalmazott javaslatokkal kapcsolatos esetleges jogi és vagyoni, pénzügyi kockázatokról is. De az ügyvéd nem jós, és bármennyire is határozott jogi véleménye van egy ügyvédnek egy ügyről, soha senki nem tudhatja előre, milyen eredménnyel zárul majd egy per vagy egy büntetőügy.

Garantálhatja-e egy ügyvéd, hogy a fellépése a kívánt eredményt fogja hozni? Mit jelent az, hogy az ügyvédi megbízás nem eredménykötelem?

Nem, nem garantálhatja. Az ügyvéd semmilyen formában nem vállalhat garanciát harmadik személy tevékenységéért (pl. azért, hogyan dönt egy bíró az ügyben). Az ügyvéd nem ígérhet biztos eredményt, ha az eredményesség a megbízó vagy harmadik személy (hatóság, bíróság) jövőbeli magatartásától függ. Az ügyvédi megbízásban nem lehet az esélyeket latolgatni, vagy akár a győzelem-vereség arányát százalékos formában megjeleníteni.

Sok ügyvéd beleírja a megbízási szerződésbe, hogy az nem eredménykötelem, de tapasztalatunk szerint kevesen értik, hogy ez mit jelent. A lényeg, hogy jelentős különbség van az ún. tevékenységkifejtő kötelmek két nagy típusa, az eredménykötelmek és az ügyvédi megbízás alapját jelentő gondossági kötelmek között.

A különbség az, hogy a gondossági kötelmen alapuló ügyvédi megbízási szerződés alapján az ügyvéd kötelezettsége a rábízott feladat általában elvárható gondossággal történő ellátására terjed ki, az ügyvéd meghatározott eredmény elérésére nem vállal kötelezettséget.

Erre jó példa a tisztán gondossági kötelmet létrehozó, büntetőeljárásban kifejtett védelem vagy peres eljárásban történő jogi képviselet ellátására irányuló ügyvédi megbízási szerződés. Ebben az esetben a megbízott ügyvéd kötelezettsége a rábízott ügy szabályszerű ellátására terjed ki (beadványok elkészítése, tárgyalásokon való részvétel, bizonyítási indítványok előterjesztése), a pernyertesség elérésére azonban nem.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nincsenek olyan ügyvédi tevékenységek, ahol az ügyfelek ne jogosan várnák el, hogy az ügyvéd munkájának eredményeként a várt eredmény bekövetkezik. Ilyen például a tulajdonjog bejegyzésére irányuló okiratszerkesztés (pl. ingatlan adásvételi szerződés készítése és ellenjegyzése), ahol az elkészített okiratnak joghatás kiváltására alkalmas kell lennie. Jól néznénk ki, ha egy ingatlan adásvételi szerződés elkészítése után az ügyvéd azt mondaná, hogy nem biztos, hogy jó az, amit csináltam, majd meglátjuk, hogy az illetékes földhivatali osztály elfogadja-e vagy sem.

Nyilván az okiratszerkesztéssel megbízott ügyvédet a joghatás kiváltására való alkalmasság tekintetében – különösen például az ingatlan-nyilvántartási eljárásban bejegyzésre való alkalmasság vonatkozásában – eredményfelelősség terheli. A gondossági jelleg ebben az esetben csak akkor merülhet fel, ha az okirat (pl. adásvételi szerződés) tekintetében valamilyen különleges kockázat miatt a joghatás kiváltására való alkalmasság nem garantálható.

Számít valamit az ügy eredményessége szempontjából, hogy az ügyvéd fiatal vagy öreg?

Az eredményes képviselet nem az ügyvéd életkorán múlik. Lehet valaki fiatal ügyvédként is elképesztően „penge”, nagytudású, míg idősen pedig olyan, aki már nem tud lépést tartani a folyamatosan változó jogszabályi környezettel, az informatikai követelményekkel stb. Nincsen tehát ilyen összefüggés. Fiatal, idős- és középkorú ügyvédek egyaránt végezhetnek magas színvonalú szakmai munkát. Én azt sem tapasztalom, hogy a bíróságok, ügyészségek, rendőrségek az ügyvédeket életkoruk alapján minősítenék.

Számít valamit az ügy eredményessége szempontjából, hogy az ügyvéd vidéki vagy budapesti?

Amennyire nem az ügyvéd életkorán múlik az, hogy milyen hatékonyan tud egy ügyfelet képviselni, ugyanúgy nem is azon, hogy az ügyvéd fővárosi vagy vidéki. Magyarországon alapvetően olyan rendszer működik, hogy minden ügyvéd eljárhat mindenféle fórumon. Nincs az, mint egyes országokban, ahol például az egyik tagállamban bejegyzett ügyvéd számos ügyben nem járhat el egy másik tagállamban. És olyan sincs, hogy mondjuk bizonyos ügyvédek nem jogosultak pl. a Kúria vagy Ítélőtábla előtt eljárni. Sőt az sincs, hogy van olyan ügyvéd, aki kizárólag csak okiratokat szerkeszthet és van, aki pedig kizárólag bíróságok előtt járhat el. Csak egyfajta ügyvéd van, az Ügyvéd, aki ugyanúgy képviselheti az ügyfelét Győrben, Budapesten és Békéscsabán.

Sokan azt hiszik, hogy ha egy vidéki kisvárosban élnek, akkor jobb egy helyi ügyben történő képviseletre egy helyi ügyvédet megbízni, míg, ha Pestre jönnek, akkor itt pedig pesti ügyvédet, mert az ügyvéd mindenhol helyben ismeri a bírókat stb. Ez így egyáltalán nem igaz. Mindenfélét hallottam már ügyfelektől. Volt olyan, aki például azért fordult hozzám, mert a büntetőügyét egy vidéki, Budapesttől nem messzi kisvárosban egyetlen helyi ügyvéd sem akarta vállalni, mert „mindenki ismer mindenkit”. Nincsen tehát szabály arra, hogy az adott ügyvéd helyi vagy másik városban irodát fenntartó legyen. Bárkit lehet választani. Ne ez legyen a szempont, hanem a szaktudás, a felkészültség, az empátia, az ügyfél melletti elköteleződés.

Az is tévhit, hogy vidéken egyértelműen olcsóbbak az ügyvédek, mint Budapesten. Ügyvédként tilalmazott az ügyvédi munkadíj elemzésébe és összehasonlításába belemenni, különösen a saját irodánk munkadíj-képzését összevetni másokéval. Annyit azonban az etikai szabályok sérelme nélkül is mondhatok, hogy vidéken is, Budapesten is vannak olcsó és drága ügyvédek egyaránt. Sőt a Fővárosban olyan sok ügyvéd van és olyan nagy a verseny, hogy ennek önmagában is árcsökkentő hatása lehet.

Van-e olyan, hogy legjobb ügyvéd?

Az a világ legtermészetesebb dolga, hogy az ügyfelek mindig a legjobb ügyvédet akarják megtalálni az ügyükben. Semmiben sem különbözik ez attól, hogy ha betegek vagyunk, akkor a legjobb orvost keressük, ha pedig külföldre utazunk, akkor a legjobb étteremben akarunk enni, vagy a legjobb minősítést, ajánlásokat kapott szállodákban aludni. Ezért sokan úgy gondolják, hogy az ügyvéd megtalálása is így működik. Beütik a Google-ba, hogy „legjobb büntetős ügyvéd” vagy „legjobb közlekedési jogos ügyvéd” és már jön is az eredmény, hogy kit dobott ki a rendszer.

A valóság azonban az, hogy nem létezik olyan, hogy legjobb ügyvéd. Minden ügyvéd szeretné magáról azt hinni, hogy ő egy nagyon jó ügyvéd, de aki azt hiszi magáról, hogy ő a leges-legjobb vagy akárcsak így hirdeti magát (ami nyilván fegyelmi szabályszegés), az nemcsak ügyvédnek nem való, hanem hülye is és etikátlanul megtéveszti a potenciális ügyfeleit. Mindenkinek más ügyvéd fekszik, mindenkinek más ügyvéd a „legjobb”. Ugyanazzal az ügyvéddel lehet az egyik ügyfele 110%-ig elégedett, míg egy másik ügyfél gondolhatja egy sarlatánnak, akinek nem kellett volna jogi diplomát kapnia.

Ha ügyfél lennék, én biztosan nem a legjobb ügyvédet, hanem a számomra legjobb ügyvédet keresném. Ezzel kapcsolatban pedig a legfontosabb szempont az, hogy működjön a kémia az ügyvédünkkel. Mit értek ezalatt? Elsősorban azt, hogy értsük egymást. Ügyvédet kereső ügyfélként nekem a legfontosabb az lenne, hogy az ügyvéd, akit meg akarok bízni, értse az ügyemet és értsen az ügyemhez, és főleg értsen engem, mint embert: az érzéseimet, a gondolataimat stb.

De legalább ennyire fontosnak érezném azt is, hogy én értsem az ügyvédemet, azt, hogy mit mond, mi a terve, mit és mikor fog tenni. Ha elmennék egy ügyvédhez, biztosan nem azt várnám, hogy a felét se értsem meg, fogjam fel annak, amit mond. Végtére is, az én ügyemről van szó, és jogosan szeretném tudni, hogy mi és miért fog benne történni. Vagyis, szerintem, a jó ügyvédi munka egyik fő összetevője, hogy az ügyvéd érthetően tudjon az ügyfelével kommunikálni.

Fontos, hogy az ügyvédnek az ügy ellátásával kapcsolatban legyen egy (vagy akár több, egymást kiegészítő, vagy szükség szerint egymást helyettesítő) terve, amely tervet az ügyfél is ismer, ért és jóváhagy.

Kiemelendő továbbá, hogy az ügyfél-ügyvéd közötti jó kommunikáció sem elég, ha nincs megfelelő felkészültség és szaktudás. Alapvető ügyvédi etikai szabály, hogy az ügyvéd nem járhat el olyan ügyben, amelyről tudja vagy tudnia kellene, hogy nem rendelkezik az ahhoz szükséges szakértelemmel. Ilyenkor az adott szakterülethez értő másik ügyvédet kell igénybe vennie.

Az is az ügyfél-ügyvéd közötti „kémiához” tartozik, hogy az ügyvédnek legyen ideje az ügyfelére. Erre van is etikai szabály, amely szerint az ügyvéd abban az esetben fogadhat csak el új megbízást, amennyiben azt más, már meglévő munkáinak sürgősségére való tekintettel késedelem nélkül teljesíteni tudja.

Lehet-e szóban az ügyvéddel ügyvédi megbízási szerződést kötni?

A szabály úgy szól, hogy az ügyvédi megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul. Ha az ügyvédi megbízási szerződés írásba foglalása elmarad, az a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása az ügyvédet terheli.

Nem igazán látom azt, hogy gyakori probléma lenne a megbízási szerződés elkészítése és aláírása az ügyvédek által, hiszen ez elsősorban őket védi. Az ügyfeleknek is érdeke ugyanakkor az írásbeli megbízási szerződés megkövetelése az ügyvédtől.

Mi a különbség az ügyvédi megbízási és az ügyvédi meghatalmazás között? Az ügyvéd elém tett egy csomó papírt, hogy írjam alá. A megbízásból kaptam is vissza egy példányt, míg a meghatalmazásból nem adott. Ez normális?

Igen. Teljesen normális. Az ügyvédi megbízási szerződés a megbízó és ügyvéd közötti szerződés, amely az ügyvédi megbízásra vonatkozó kölcsönös kötelezettség-vállalásokat tartalmazza. Egyszerűbben megfogalmazva, azokat a feltételeket, melyek alapján a megbízó megbízza az ügyvédet, hogy az ügyvéd valamely általa végezhető tevékenységet a megbízó vagy harmadik személy javára teljesítsen. Ez lehet jogi képviselet, büntetőügyben védői képviselet, okiratszerkesztés, adótanácsadás.

Az ügyvéd konkrét ügyben való eljárásának feltétele a megbízási szerződés érvényes létrejötte. Ehhez képest a meghatalmazás a Ptk. szerint egyoldalú címzett jognyilatkozat, melyet jognyilatkozat megtétele érdekében tesznek.

Az ügyvédi meghatalmazás pedig olyan meghatalmazás, amely megteremti az ügyvéd számára annak lehetőségét (és nem kötelezettségét), hogy a meghatalmazót képviselje és nevében eljárjon. Ilyenkor a meghatalmazásról tudomást szerző harmadik személy (pl. bíróság, hatóság stb.) köteles a jogi képviselő eljárását elfogadni és úgy tekinteni, mintha a képviselt személy járna el.

Az ügyvédem elkérte tőlem a személyimet, amikor szerződést kötöttem vele egy peres képviseletre? Nem rendőr, mégis megteheti ezt?

Ez egy jó kérdés, különösen, hogy sok saját ügyfelem arcán is látom a döbbenetet, amikor esetleg elkérem a személyi igazolványukat, lakcímkártyájukat. Nem értik, hogy nem vagyok se rendőr, se hatóság, mégis szeretném megnézni az azonosító okmányukat. Sokszor kérdezték már, hogy mit akarok csinálni vele. Előfordul az is, hogy az új ügyfélnél egyszerűen nincsenek igazolványok, mert nem számít rá, hogy lennie kéne.

A szabály az, hogy a kizárólag jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt az ügyvéd köteles elvégezni az ügyfél (be)azonosítását. Az ügyvéd azt a természetes személyt (magánszemélyt), akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel, személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével azonosítja.

Ha esetleg a magánszemély ügyfél azonosítása elháríthatatlan külső akadályba ütközik, az a megbízási szerződés megkötését nem zárja ki, azonban a külső akadály megszűnését követően az ügyvéd az ügyfél azonosítását haladéktalanul köteles elvégezni.

A jogi személyt (pl. cégeket) vagy más szervezetet az ügyvéd a jogi személyt vagy más szervezetet nyilvántartó hatóság nyilvántartása vagy az abból származó kivonat alapján azonosítja. Sőt, akkor se ijedjen meg senki, ha az ügyvéd azt mondja, hogy most „JÜB-ölni” fogja őt, vagyis ellenőrzi az okmányait az ún. JÜB-rendszerben. Ez az ügyvéd kötelessége mielőtt olyan okiratot ellenjegyezne, amely közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgál (pl. ingatlan adásvételi szerződés).

Hogyan leszek tájékoztatva az ügyemmel kapcsolatos történésekről?

Alapvetően akár polgári, akár büntető ügyben kap megbízást az ügyvéd, kötelessége az ügyfelét az ésszerűség határain belül folyamatosan tájékoztatni az ügy állásáról és legfontosabb történéseiről. Büntetőügyekben a kifejezett, ezzel kapcsolatos szabály azt mondja, hogy a védő tájékoztatja ügyfelét az ügy állásáról, a várható eljárási cselekményekről, jogairól és kötelezettségeiről, valamint a terheltet az ügy mindenkori állásának megfelelően a megállapodás kötésének a lehetőségéről.

Büntetőügyekben sokszor telefonálnak hozzátartozók is, hogy mi van a férjük, feleségük stb. ügyével. Ilyenkor az ügyvédnek figyelemmel kell lennie arra, hogy a védő az ügyfél hozzátartozóját, vagy bármely más személyt – figyelembe véve a terhelt érdekeit – az erre vonatkozó ügyvédi titoktartás alóli felmentés esetén tájékoztathatja.

Általános szabály mind polgári, mind büntetőügyekben, hogy az ügyvéd köteles személyesen felelősséget vállalni a részére adott megbízás teljesítéséért és a rábízott ügy állásáról köteles ügyfelét tájékoztatni.

Mit jelent az ügyvédi titoktartás?

Azt hiszem, hogy az ügyvédi titoktartás egyszerre kötelezettség és lehetőség az ügyvédek számára. Lehetőség annyiban, hogy az ügyvédi titoktartás az ügyvédi függetlenség, az ügyvédi munka szabadságának sarokköve. Az ügyvédi titoktartás továbbá az ügyfél-ügyvéd közötti bizalom alapja, tehát az az ügyvéd, aki a titoktartási kötelezettségét megszegi, az ügyvédi hivatás leglényegét sérti meg. Ez kicsit olyan, mint az orvosoknál a Hippokratészi eskü.

A gyakorlatban a titoktartás azt jelenti, hogy ügyvédi titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást. A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvédi titkot tartalmazó iratra vagy más adathordozóra is. Főszabály szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyvédi titkot megtartani.

Sok ügyfél tart attól, hogy ha eljön egy ügyvédtől, vagy felmond neki, akkor az biztosan kifecsegheti a titkait, mert már nem az ügyvédje. Megnyugtathatunk mindenkit, hogy ez nem igaz. Az ügyvéd titoktartási kötelezettsége független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és véghatáridő nélkül akkor is terheli az ügyvédet, ha bármilyen okból megszűnik az ügyvédi megbízási szerződés, sőt akkor is, ha az ügyvéd abbahagyja az ügyvédkedést.

Fontos, hogy ha az ügyfél vagy az ügyvédi titokról jogosult személy nem menti fel az ügyfelet, akkor az ügyvéd az ügyvédi titokról való tanúvallomás tételét és adatszolgáltatás teljesítését bármely hatósági és bírósági eljárásban köteles megtagadni. Főszabály szerint pedig az ügyvéd a védőként megismert ügyvédi titokról még akkor sem tehet tanúvallomást vagy szolgáltathat adatot, ha erre az ügyfelétől felmentést kap.

Főszabály szerint az ügyvédet nem terheli titoktartási kötelezettség azon ügyfél irányába, akinek a javára végzett ügyvédi tevékenység keretében az ügyvédi titok a tudomására jutott. Ugyanakkor, ha az ügyvédi titok tárgya másik ügyvédtől kapott információ, ezt az ügyvéd az ügyben érintett saját ügyfele számára akkor nem tárhatja fel, ha az információt átadó ezt kifejezetten megtiltotta.

Sokszor felmerül az a kérdés is, hogy terheli-e az ügyvédet titoktartási kötelezettség a saját ügyvédjelöltjével, alkalmazott ügyvédjével, titkárnőjével szemben? A szabály az, hogy az ügyvédet nem terheli titoktartási kötelezettség alkalmazottjával szemben. Fontos ugyanakkor, hogy az ügyvéd köteles megkövetelni társaitól, alkalmazottaitól és minden egyéb személytől, akit szakmai szolgáltatás nyújtása során foglalkoztat, hogy a titoktartási kötelezettséget megtartsák.

Mi alapján számolja az ügyvédi díjat?

A legfontosabb szabály az, hogy az ügyfél és az ügyvéd az ügyvédi megbízási díjat szabadon határozhatják meg. Az ügyvéd által felszámított megbízási díjnak az ügyfél által teljeskörűen megismerhetőnek, tisztességes és ésszerű módon megállapítottnak kell lennie, és meg kell felelnie az ügyvéd számára irányadó jogszabályoknak és szakmai szabályoknak.

A megbízási díj lehet átalánydíj, óradíj, a megbízás tárgyának értékéhez igazodó fix vagy százalékos díj, törvényben meghatározott feltételekkel sikerdíj és ezek kombinációja is.

Előfordul, hogy az ügyvéd az ügy ellátásáért előleget kér, de a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg. Ilyenkor az ügyvéd köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja.

Sokszor előfordul, hogy az ügyfél csak egyszeri tanácsot szeretne, nem hosszútávú jogi képviseletet. Tudni érdemes, hogy a tanácsadásért járó díjat a tanácsadás megkezdését megelőzően az ügyvédnek az ügyféllel közölni kell. Ez egy jó szabály és sok kellemetlen helyzet megelőzésében segít.

Ha esetleg az ügyvéd elfelejti magától előre mondani, hogy a találkozó, tanácsadás mennyibe fog kerülni, érdemes erre külön is rákérdezni. Enélkül borzasztóan kényelmetlen helyzetben találhatja magát az ügyfél és az ügyvéd is, hiszen amikor az ügyfél a konzultáció végén kérdezi csak meg, hogy mivel tartozik, az ügyvéd pedig esetleg egy több tízezres óradíjat határoz meg, akkor gyakran előfordul, hogy az ügyfél nagyon meglepődik, ami pedig még rosszabb, hogy csalódott lesz nem csak az adott ügyvéd vonatkozásában, hanem az ügyvédekkel kapcsolatban, úgy általában.

Számít, hogy olcsóbb vagy drágább ügyvédet választok? Mitől kerül háromszor annyiba az egyik ügyvéd, mint a másik?

Ez is egy teljesen természetes és érthető kérdés, amit az ember akkor is feltesz, ha mosógépet vesz, meg akkor is, ha kocsit. A baj az, hogy az ügyvédek (ön)árazása nem úgy működik, mint egy kocsi esetében. Ha valaki egy 20 éves használt Suzukit vesz vagy egy vadiúj BMW limuzint, akkor azért számíthat arra, hogy a BMW várhatóan kényelmesebb lesz, több ideig lesz tartós, szebb a belső kialakítása stb. Ugyanilyen képletet azonban az ügyvédekre nem lehet ráhúzni.

Mindenki maga alakítja ki az árazását, és olcsónak mondott ügyvéd is lehet nagyon ügyes és nagyon jó szakember, mint ahogyan egy drága ügyvéd is elláthatja a képviseletet nagyon szakszerűtlenül. Nekem az a véleményem, hogy egy átlagember élete során nem szorul azért olyan nagyon sokszor ügyvédi segítségre, képviseletre. Amikor mégis, akkor ne az adott ügyvéd árazása legyen a döntő szempont.

Visszakapom a pénzem, ha az ügyvéd nem jár sikerrel az ügyemben?

Az ügyvédi megbízás, amit az ügyvéd az ügyféllel köt, nem eredménykötelem. Az az ügyvéd, aki konkrét siker elérésére vállal kötelezettséget egy hatósági, bírósági eljárásban kötelezve magát a megbízási díj visszafizetésére sikertelenség esetén, részben kamarai etikai szabályt sért, részben saját magával szúr ki.

Az ügyvéd az ügy gondos ellátására vállal kötelezettséget, ha pedig mindent az elvárható gondosság szerint, szakszerűen csinált végig és mégsem tudja sikerre vinni az ügyet, akkor sajnos ez van, de az ügyfél nem követelheti vissza önmagában a sikertelenség miatt a megbízási díjat.

Ha az ügyfél meg akarja szüntetni az ügyvédi megbízást, akkor az ügyvédnek elszámolási kötelezettsége van. Ezért érdemes már a megbízás aláírásakor megállapodni egy elszámolási óradíjban, amit az ügyfél is tudomásul vesz.

Mit jelent az ügyvédi felelősségbiztosítás?

Az ügyvéd az ügyvédi tevékenységgel okozott kár megtérítését, valamint személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetésének a fedezetét felelősségbiztosítással köteles biztosítani. Az ügyvédi tevékenységből eredő károk, valamint sérelemdíj biztosításához szükséges felelősségbiztosítás káreseményenként számított legalacsonyabb összege tizenötmillió forint.

Ez azonban csak a legalacsonyabb biztosítási összeg, lehet ennél magasabbra is ügyvédi felelősségbiztosítást kötni. Minden ügyvédnek magának kell eldöntenie, hogy főként milyen típusú ügyekkel foglalkozik, ezekben az ügyekben mi az ún. ügyérték.

Ezután az ügyvéd kötelessége, hogy olyan ésszerű mértékű biztosítással rendelkezzen, amelyet a szakmai tevékenysége során felmerülő kockázatok természete és terjedelme indokol. Vagyis, ha valaki folyamatosan százmilliós ingatlanok értékesítésében működik közre, akkor neki nem lesz elegendő egy tizenötmilliós biztosítást kötni.

Alapvetően ügyfélként is érdemes rákérdezni az ügyvédünknél, hogy milyen káreseményenkénti összegre van biztosítva.

Mit tehetek, ha nem vagyok megelégedve az ügyvéd munkájával? Ha megbízást adok egy ügyvédnek, azt fel tudom mondani?

Ha nem elégedett az ügyvédje munkájával, akkor először biztosan azzal érdemes kezdeni, hogy megpróbál vele leülni, és átbeszélni a problémákat, esetleg határidőt szabva azok kijavítására. Ha nem sikerül békésen megbeszélni az ügyfél aggályait, akkor is a legjobb elválás, a békés elválás, tehát javasolt kulturáltan, csöndben, vita nélkül, kölcsönös engedmények árán közös megegyezéssel megszüntetni az ügyvédi megbízási szerződést.

Ha pedig ez sem megy, akkor természetesen az ügyfél, a megbízó a megbízási szerződést azonnali hatállyal is felmondhatja. A felmondást írásban kell közölni, ha a felek a megbízási szerződést írásba foglalták.

Megbíztam egy ügyvédet egy peres képviselettel, de jövő héten már nem akar elmenni a tárgyalásomra és fel akarja mondani a megbízást. Megteheti ezt?

Szemben az ügyféllel, a megbízóval, az ügyvéd nem jogosult csak úgy, bármikor, azonnali hatállyal felmondani a megbízást. Ha nem állapodtak meg hosszabb felmondási időben, akkor az ügyvéd a megbízási szerződést tizenöt napos felmondási idővel mondhatja fel. Az ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles az ügyfele, a megbízó érdekében eljárni.

Büntetőügyben tagadom, hogy elkövettem a bűncselekményt, de az ügyvédem mégis úgy csinál a bíróság előtt, mintha bűnös lennék. Megteheti ezt?

Nem, nem teheti meg. A védő védői munkája során nem kerülhet ellentétbe ügyfele tényelőadásaival. Ha az ügyfél tagadja a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, akkor a védő sem tanúsíthat olyan magatartást, mely azt a látszatot keltheti, hogy ügyfele büntetőjogi felelősségének hiányáról kételyei lennének, vagy amely a terhelt bűnösségére engedne következtetni.

Az ügyvédem a peremben minden bírósági iratunkat rögtön megküldi az ellenfelem ügyvédjének. Jogszerű, hogy így összejátszik vele?

Teljesen jogszerű és szó sincs összejátszásról. Ha az ügyvéd nem így járna el, etikai szabályt szegne. Az ügyvédekre vonatkozó előírás az, hogy az ügyvéd a beadványának másolatát kellő időben, lehetőleg annak előterjesztésével egyidejűleg, külön felhívás nélkül megküldi az ellenérdekű fél jogi képviselője általa ismert elektronikus levelezési címére, kivéve, ha a jogi képviselő kifejezetten eltérően rendelkezik.

Ha pereskedem valakivel, és az ügyvédemet utasítom arra, hogy valamit írjon meg a bíróságnak, akkor megtagadhatja, hogy beadja, amire utasítottam?

A kiindulópont az, hogy a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el. Az ügyfél érdekeinek elsődlegessége azonban nem jelenti azt, hogy az ügyvédnek bármit meg kell tennie, amire csak az ügyfél utasítja. Sőt, ha az ügyfél utasítása kifejezetten a jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul, az ilyen utasítást az ügyvéd köteles megtagadni – nincs is választási lehetősége.

Ha pedig az ügyfél utasítása a saját érdekeire nézve célszerűtlen, akkor ezt végre kell hajtania az ügyvédnek, de az utasítás végrehajtása előtt figyelmeztetnie kell az ügyfelet erre a körülményre.

Csődbe ment a cégem, tartozom az ügyvédemnek, ő pedig nem akarja átadni nekem a nála lévő irataimat. Megteheti ezt?

Nem, szó sincs róla, ilyet nem tehet. A szabály az, hogy az iratok kiadását nem lehet megtagadni amiatt, hogy a megbízott ügyvédet vagy ügyvédi irodát megillető megbízási díjat és költségtérítést nem fizette meg az ügyfél.